Vulkán Nap a székelyföldi Csomádon - Ismeretterjesztő előadásokat tartottunk
Az Európai Geopark Hálózat minden év június 1-jén rendezi meg a vulkánok nemzetközi napját, amely lehetőséget ad a vulkáni természeti örökség bemutatására, valamint a vulkánok működésének és veszélyeinek ismertetésére. A PannonVulkán Kutatócsoport egyes tagjai immár két évtizede végeznek vizsgálatokat a Csomádon, melyekhez számos hazai és nemzetközi kutató csatlakozott. Munkájuk eredményeként a Tusnádfürdő környéki vulkáni területet ma már nemzetközi szinten is a hosszú ideig szunnyadó vulkánok egyik jellemző típusaként tartják számon. Többek között ez a tudományos háttér is hozzájárult a Szent Anna-tó és a Mohos-láp közötti nyeregben épült Tudásközpont (Ökocentrum) létrejöttéhez, amely harmonikusan illeszkedik a környezetbe. A központ informatív kiállításának kialakításában a kutatócsoport aktívan együttműködött Dósa Elek Leventével a Szent Anna Közbirtokosság és a Pro Szent Anna Egyesület egyik vezetőjével és a helyi szervezetek képviselőivel.
A csomádi Vulkán Nap egybeesett a gyereknappal, így számos család is kilátogatott a rendezvényre. A programok között előadások, gyakorlati bemutatók és vulkánkitörés szimulációk szerepeltek. Lukács Réka, a kutatócsoport vezetője ismertette a Csomád vulkán kitöréstörténetét, valamint betekintést nyújtott abba, mi található a vulkán alatt. Kiemelte, hogy a vulkáni kőzetek – különösen a kőzetekben lévő apró cirkon kristályok – rendkívül sok információt őriznek a vulkán és a magmatározó fejlődéséről.
Az előadást Cserép Barbara doktorandusz folytatta, aki a magmatározóra vonatkozó tudományos nyomozásának eredményeit mutatta be. Rávilágított arra, hogy a csomádi vulkáni kőzet egyik leggyakoribb ásványa, az amfibol, megjelenése és kémiai összetétele mennyi mindenről árulkodik, hogy segítségükkel meghatározható a magma keletkezésének mélysége, hőmérséklete, hogy hol alakult ki egy hosszú időn keresztül fennálló, kiterjedt magmakása tározó és milyen típusú friss magmaadagok érkeztek ide. Ezek az eredmények segítenek megérteni a vulkánkitörések okait és lefolyását is.
A Csomád vulkán utolsó kitörése 30 ezer éve történt, ám a terület ma is aktív jelenségeket mutat, például szén-dioxid gáz kiáramlásokat és borvíz forrásokat. Ezeknek helyi szakértője Jánosi Csaba, aki ismertette, hogy hol, milyen típusú forrásvizek törnek fel és ezeket hogyan használják a helyiek. Kis Boglárka-Mercédesz, a Babeș-Bolyai Egyetem, Geológiai Intézetének adjunktusa és a kutatócsoport tagja, több mint egy évtizede vizsgálja a szén-dioxid gázkiáramlásokat. Kutatásai szerint a térségben évente több, mint 8000 tonna CO₂ jut a felszínre, amelynek jelentős része magmás eredetű, ezt izotópos vizsgálatok is alátámasztják. A geofizikai és kőzettani kutatások mellett ez egy újabb alátámasztást jelent arra, hogy a Csomád alatt még mindig lehet olvadéktartalmú magmatározó. Boglárka kitért a szén-dioxid-kibocsátások veszélyeire is, amelyek megfelelő ismeretek nélkül komoly kockázatot jelenthetnek.
Az Ökocentrum új előadótermében tartott előadásokra nagy érdeklődés mutatkozott, ezért a délelőtti előadásokat délután megismételték. A szünetekben szabadtéri programként zajlottak a látványos vulkánkitörés-szimulációk, amelyek különösen a gyerekek és családok körében voltak népszerűek. Harangi Szabolcs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kőzettan-Geokémiai Tanszékének professzora és a kutatócsoport tagja, a bemutatók során arról beszélt, hogy mitől függ, hogy robbanással vagy lávafolyással jut a felszínre magma. Az érdeklődők bevonásával arról is beszélt, milyen jelek utalhatnak egy közelgő vulkánkitörésre, és hogyan lehet ezekre felkészülni. Kiemelte, hogy bár a földkéregben sok helyen jelen van magma, ez önmagában még nem jelent közvetlen veszélyt, ugyanakkor a folyamatos kutatás és műszeres megfigyelés kiemelten fontos.
A körbeálló érdeklődőket is bevonva mesélt arról, hogy milyen jelek utalhatnak egy közelgő vulkánkitörésre, és hogyan lehet ezekre felkészülni. Kiemelte, hogy bár a Föld számos helyén vannak bizonyítékok arra, hogy magma van a földkéregben, ez még nem jelent veszélyt, ugyanakkor a folyamatos kutatás és műszeres megfigyelés kiemelten fontos. A program során egy robbanásos vulkánkitörést is szimuláltak, a Csomád mintegy 30 ezer évvel ezelőtti aktivitásához hasonlóan. Cserép Barbarával közösen bemutatták a lávadómok kialakulását is, szemléltetve, miként nyomul a felszínre a nagy viszkozitású magma. Kis Boglárka-Mercédesz és diákjai pedig műszerekkel mérték a talajból kiáramló gáz mennyiségét, valamint az ásványvizek alapvető fizikai és kémiai tulajdonságait, bemutatva a terepi kutatás gyakorlati oldalát is.
A rendezvény nagy sikert aratott, és a szervezők szándéka, hogy hagyományt teremtsenek: a jövőben minden év június 1-jén lehetőség nyílik majd arra, hogy a látogatók személyesen találkozzanak kutatókkal, és látványos programokon keresztül ismerjék meg a Csomád vulkán történetét, természeti értékeit és a vulkáni működés alapjait.
Az eseményről a Székelyhon is hírt adott: https://szekelyhon.ro/aktualis/mit-talalunk-a-szekelyfoldi-csomad-alatt-n-vulkandetektivek-valaszolnak